A negyedik osztályos diákok Mirjana Kovač és Jasmine Adžić tanáraik kíséretében kivételes lehetőséget kaptak arra, hogy öt napot töltsenek el Baranya festői területén. Itt-tartózkodásuk során megismerkedtek e vidék gazdag szerb történelmével, hagyományaival és kulturális örökségével, számos történetet, szokást és nevezetességet fedeztek fel, amelyek a szerb nép évszázados jelenlétéről és életéről tanúskodnak ezeken a területeken.

Iskolánk negyedik osztályos tanulói 2026. október 12-től 16-ig ötnapos ismeretterjesztő-kulturális kiránduláson vettek részt „Őseink nyomában Baranyában” címmel. A találkozásokkal, történetekkel, új ismeretekkel és felejthetetlen élményekkel teli kirándulás alkalmat adott arra, hogy a diákok megismerjék a dél-magyarországi térség gazdag szerb kulturális és történelmi örökségét, de átérezhessék, mennyire fontos őseink életének, szokásainak emlékeit megőrizni.

Külön öröm volt, hogy az utazás elején csatlakozott hozzánk a lórévi iskola három negyedik osztályos diákja, akik a kirándulás mind az öt napját velünk töltötték.

Az első napon – Az utazás keresztül idő és nyomait szerb a múlté

Reggel 8:15-kor indultunk az iskola elől, készen egy kalandra, amely számos, a baranyai szerbek története és hagyománya szempontjából fontos helyre elkalauzol minket.

Első állomásunk Lippó volt, egy kis hely, ahol ma nagyon kevés szerb él. Nikola bácsi szeretettel fogadott bennünket, és megnyitotta a Keresztelő Szent János ortodox templom ajtaját. Ennek a szent helynek a csendjében, távol a város forgatagától, őseink nyomdokain kezdtük utunkat, megismerve az egykori gazdag szerb élet nyomait.

Ezután az út Villányba vezetett. A templom nyitva volt, és ennek a helynek a hangulata olyan érzést ébresztett, mintha egy rég letűnt időbe csöppentünk volna. A történelem nem csupán néhány évre, hanem több évszázadra nyúlik vissza. A túra után kellemesen eltöltöttünk időt a közeli téren, megebédeltünk és folytattuk utunkat Harkány felé.

Érkezés után elhelyezkedtünk a szállásunkon, majd az első napot a kirándulási naplóba benyomásainkkal zártuk. Jegyzeteink csak kezdtek betelni, és előttünk voltak már az első találkozások, emlékek, amelyekre sokáig emlékezni fogunk.

Mások napon – -tól az erődöt be Shiklosh hogy nyomait szerb életet be magyarok

A második nap Siklós történelmi nevezetességeinek és a környező helyek megismerésének volt szentelve. Először a Szent Demetrius ortodox templomot látogattuk meg, majd megismerkedtünk a híres Siklóska mecset történetével, amely e táj gazdag és sokrétű múltjáról tanúskodik.

Különleges élmény volt a Šiklo-erőd túra. Falai, tornyai, folyosói visszarepítettek minket az időben, emlékeztetve a fontos történelmi eseményekre és a vidék életét meghatározó személyekre.

Ebéd és néprajz óra után a közeli Magyarbojára vettük az irányt. Ott megtekintettük a Szent Lukács templomot, és kedves Vera nyitotta meg előttünk az egykori szerb iskola kapuit. Ezen a területen ma a hagyományos ruházati cikkek, lábbelik és bútorok reprezentatív példányait tárolják, amelyek a szerbek mindennapi életéről tanúskodnak ezen a helyen. Minden tantárgynak megvan a maga története, és a diákoknak lehetőségük nyílt a kulturális örökség egy-egy olyan részét megismerni, amelyet csak tankönyveken keresztül nem lehet maradéktalanul átadni.

Egy fárasztó nap után eljött a pihenés és a társasági élet ideje a Siklóska medencénél. Az úszás és a vízi élvezet mellett kisebb versenyeket, gyakorlatokat is szerveztünk, így nevetéssel, csapatszellemmel és jó hangulattal telt el a délután.

A harmadik napon – Mohac, város memória és élve öröklés

A harmadik napon Mohácsra indulunk, amely város történelme és kulturális hagyományai különleges helyet foglalnak el Magyarország e részének múltjában. Megtekintettük a nemzeti emlékegyüttest, azt a helyet, ahol pontosan 500 éve zajlott a híres mohácsi csata.

Meglátogattuk a Dorotje Múzeumot, ahol lehetőségünk nyílt többet megtudni a helyi szokásokról és kulturális örökségről. Következő úti célunk a mohácsi szerb ortodox templom volt, amelyet a Szentlélek alászállásának szenteltek. Zorica néni unokája ott találkozott velünk, ezzel is folytatva azt a szép találkozási, ismerkedési fonalat, amely utunkra utalt.

Túránkat a Čela-pataki Szent Miklós vízimalom és malom meglátogatásával folytattuk. Ez a találkozás az egykori életmóddal közelebb vitt bennünket a természettel összhangban élő, annak ajándékait használó emberek készségeihez, munkájához, mindennapjaihoz.

Tele benyomásokkal tértünk vissza Harkanjba, megebédeltünk, és gondosan feljegyeztük a kirándulási naplónkba mindazt, amit aznap láttunk és tanultunk. Este sétáltunk a harkanji gyógyfürdőben, és egy újabb eseménydús nap után kellemesen eltöltöttünk együtt.

Negyedik nap - Pécs, a hagyomány, a művészet és a tudomány ötvözete

A negyedik napot Pécsett, a gazdag kulturális kínálattal és művészeti hagyományokkal rendelkező városban töltöttük. Túránkat a szerb ortodox templom meglátogatásával kezdtük, melynek kapuit Milan Erićnek köszönhetően nyitottuk meg előttünk. Mint mindig, most is mosolyogva, melegséggel és érthető gyermekbarát magyarázatokkal fogadott minket. Mesélt nekünk a templom keletkezéséről és építéséről, de Baranya ezen részének ortodox lakosságának életéről is. Története segített abban, hogy még jobban megértsük a hit, a közösség és a hagyomány megőrzésének fontosságát.

Ezt követően megtekintettük a Žolnai gyárat és annak kulturális negyedét, ahol öt óra érdekes és változatos programokkal telt. Repült az idő a gondosan megtervezett tevékenységeknek köszönhetően, amelyek ötvözték a művészetet, a tudományt és a kreativitást.

A workshopon a felismerhető Žolnai kerámialapok ihlette motívumokkal díszített ajándéktasakokat készítettünk. Majd érdekes kísérletekkel ismerkedtünk meg a természeti fizikai jelenségekkel. Chika Zoltán fizikus, aki egyszerű és érdekes módon tudott megmagyarázni bonyolult jelenségeket, közelebb vitt minket a tudomány világához és felkeltette kíváncsiságunkat.

Különös figyelmet keltett a porcelán és kerámia reprezentatív mintáit bemutató kiállítás, amelyen keresztül megismerhettük e híres alkotás művészi értékét és fontosságát. A napot vetítéssel zártuk a planetárium, amely lehetőséget adott arra, hogy bepillanthassunk az űr csodálatos világába.

Nagyon boldogan, új tapasztalatokkal és tudással gazdagodva tértünk vissza Pécsről. Kirándulási naplónk már tele volt emlékekkel, történetekkel és benyomásokkal, és még egy nap vár ránk ebből a különleges utazásból.

Ötödik nap – Grabovac kolostor, a hit és a hagyomány őre

Az utolsó napon reggeli után a Grabovac kolostorba, a magyarországi szerbek egyik fontos lelki központjába vettük az irányt. Ott találkozott velünk Szófia anya, aki közelebb vitt minket a kolostor életéhez és mindennapjaihoz.

Lehetőségünk volt megnézni, hogyan telik egy hétköznapi nap a kolostorban, ahol aznap paprikát sütöttek. Ez a jelenet megmutatta nekünk, hogy a kolostori élet nemcsak imádságból és istentiszteletből áll, hanem munkából, közösségből és a napi szükségletek ellátásából is.

A kolostorlátogatás után megtekintettük a kis múzeumukat. Az egyik teremben a szőlészettel és a bortermeléssel ismerkedtünk meg, amely Magyarország e tájára jellemző, míg a másikban a szerzetesek életének volt szentelve. Minden kiállított tárgy a múlt időkről, a szellemi örökséget megőrző emberek munkájáról, hitéről és kitartásáról szólt.

Különleges benyomást tettek ránk a Szerbia, Koszovó és Metohija területéről, valamint a Boszniai Szerb Köztársaság területéről származó szerb kolostorok makettjei. Ezeket megfigyelve a hallgatók megláthatták a szerb kolostorépítészet gazdagságát, és ismét megbizonyosodhattak arról, hogy a kolostorok mennyire fontosak történelmünk, kultúránk és szellemiségünk megőrzésében.

Öt nap, számtalan emlék

A „Őseink nyomában Baranyában” kirándulás sokkal több volt utazásnál és városnézésnél. Ez egy szabadtéri tanterem volt, ahol a diákok közvetlen találkozások, beszélgetések, kutatások és megosztott tapasztalatok révén tanultak. A templomok, egykori iskolák, erődök, múzeumok, művészeti műhelyek és kolostorkincsek olyan helyekké váltak, ahol a múlt és a jelen összekapcsolódott.

Különleges értéket adtak ennek az utazásnak az emberek, akikkel találkoztunk – akik ajtót nyitottak előttünk, türelmesen válaszoltak a kérdésekre, és elbeszéléseikkel megmutatták, hogy a hagyományt nem csak könyvekben, múzeumokban őrzik, hanem azokban az emberekben is, akik továbbadják azt a fiatalabb generációknak.

Október 16-án, pénteken délután három órakor fáradtan, de boldogan, élményekkel telve, újabb értékes élménnyel gazdagodva tértünk haza. Öt tanulással, társasági élettel, felfedezéssel és tapasztalatok megosztásával teli napot hagytunk magunk mögött, kirándulási naplónk pedig állandó feljegyzése maradt mindannak, amit láttunk, hallottunk és tanultunk.

Az „Őseink nyomában Baranyában” utazás arra emlékeztetett, hogy identitásunk fontos része a múlt ismerete. A szerbek lakhelyeit, őseinket, templomaikat, iskoláikat, szokásaikat és életmódjukat megismerve megtanuljuk becsülni gyökereinket, megérteni a kulturális örökség megőrzésének fontosságát.

Mert a múlt ismeretében megtanuljuk jobban megérteni a jelen és egyre jobban tudatában vagyunk annak a felelősségünknek, hogy megőrizzük és továbbadjuk a szerb hagyományt, kultúrát és szellemi örökséget a jövő generációinak.

Budapest, 2026.10.18.
Tanárok: Jasmina Adžić és Mirjana Kovač