A találkozó a szerb államiság napjának ünnepe, amelyet február 15-én, az első török ​​elleni szerb felkelés emlékére ünnepelnek. Karácsony negyvenedik napján ünneplik, amikor Jézust Jeruzsálembe vitték.
A budapesti Nikola Tesla szerb iskolánkban a találkozót minden évben másképp ünneplik meg a Nagy Alena professzor vezette Aktív Történelemért erőfeszítéseinek köszönhetően.
Ezúttal az iskola aulájában rendeztek vetélkedőt az általános iskolásoknak a Szretenjéhez kapcsolódó fontos történelmi eseményekről. Érdekes kvízt készítettek Alen Nađ, Aleksa Milić és Milica Milosavljević Milić történészprofesszorok.
A középiskolások osztályaikban ünnepelték Szerbia Államnapját. A korábbi években történelemből, néprajzból volt lehetőségünk előadásokon, csapat- és egyéni versenyeken részt venni, idén pedig osztálytársaink előadásait hallgattuk meg.
Idén minden gimnáziumi osztályból két-két diákot választottak ki, akiknek az volt a feladatuk, hogy prezentációt készítsenek és azt mutassák be. Barátainknak így sikerült megtanítaniuk a találkozási hiedelmekre, például a tél és a nyár találkozására. Például: ha egy napsütéses nap virrad Sretenjében, és a medvék saját árnyékuktól megriadva visszatérnek hibernált állapotba, úgy gondolják, hogy a tél még hat hétig tart. A szokások és hagyományok mellett volt lehetőséget ad a balkáni történelmi események hátterére, mint például az 1804-ben Orašacban lezajlott első szerb felkelésre. A sretenjei ünnepen döntötték el a török ​​elleni felkelést. Ez a dátum jól ismert a szerb történelemben, mert a sretenjei alkotmányt, Szerbia első demokratikus alkotmányát 1835-ben a kragujevaci Sretenjében fogadták el. Ezt az alkotmányt a zemuni származású Dimitrije Davidović írta Miloš Obrenović herceg parancsára. A sretenji alkotmány lett Európa legjobb alkotmánya. A 11/b osztály tanulóinak, Mihajlo Tapavicának és Relja Krkeljićnek köszönhetően mi, hallgatók részt vehettünk a kölcsönös tudásátadásban.
Rájöttünk, hogy őseink kultúrájának és szokásainak megőrzéséért mi vagyunk a felelősek, és meg kell bocsátanunk, de nem felejteni.

Dunja Adamović, 11/b